- ismertette Mauro Giorgio Marrano, az UniCredit Közép- és Kelet-Európát elemző szenior közgazdásza a bank legfrissebb negyedéves makrogazdasági előrejelzését pénteken.

Az MTI kérdésére elmondta: idén az ipar is hozzájárulhat a növekedéshez, pozitív folyamatokat látnak az exportorientált iparágakban. Kedvezőek a magyar növekedési kilátások, a fogyasztás stabilnak tűnik, a reálbérek emelkedni fognak. Előretekintve pedig az uniós források várhatóan támogatják a növekedést.

A közép-kelet-európai (KKE) online elemzői tájékoztatón a szakember kiemelte:

a GDP-növekedés a régió legtöbb gazdaságában várhatóan a 2-3 százalékos sávban alakul 2026-ban, amit elsősorban a lakossági fogyasztás és az uniós források erősebb lehívása támogat.
A régió továbbra is Európa egyik legellenállóbb növekedési régiója marad, ahol a belföldi kereslet, az uniós beruházások és az enyhülő energiakockázatok támogatják a gazdaságot még úgy is, hogy a kormányoknak a költségvetési konszolidációval és az inflációs nyomással is meg kell birkózniuk - fejtette ki.

A Hormuzi-szoros újbóli megnyitása csökkentette a kilátásokat fenyegető, lefelé mutató kockázatot, mivel enyhítette az energiaellátási zavarokkal és az inflációs kockázatokkal kapcsolatos aggodalmakat, ugyanakkor szerinte a közel-keleti helyzetben továbbra is sok a bizonytalanság. Ezzel párhuzamosan Németország költségvetési ösztönzői és védelmi kiadásai 2027-től várhatóan további lendületet adnak a regionális exportnak - mondta.

Gárgyán Eszter, az UniCredit KKE-régiós devizastratégája elmondta: az inflációs kilátások fokozatos javulása kedvezőbb környezetet teremt a pénzpiacok, a devizák és a befektetési döntések számára. Bár a monetáris lazítás üteme országonként eltérő lesz, a vállalatok és a befektetők középtávon profitálhatnak a nagyobb makrogazdasági stabilitásból és a csökkenő inflációból. Jelezte ugyanakkor: az infláció a régió egyik legfőbb kihívása marad.

A bázishatások, az adóemelések és az energiaársokkok több országban is felfelé hajtják az inflációt, miközben az alacsonyabb energiaárak javítják majd a kilátásokat a várakozásaik szerint. Hozzátette: 2027 végére az infláció az euróövezeten kívüli KKE-országokban visszatér a jegybanki célsávokba az UniCredit várakozásai szerint.

Kitért arra, hogy Magyarországon a vártnál kedvezőbb inflációs adatok, valamint az energia- és élelmiszerár-nyomás enyhülése arra utalnak, hogy a drágulás üteme a 2027 eleji átmeneti megugrást követően a 3 százalékos cél felé mérséklődhet.

Az MNB folytatja a kamatcsökkentést, így az alapkamat idén év végére 5,0 százalékra, jövőre 4,5 százalékra csökkenhet az UniCredit Befektetési Intézetének előrejelzése szerint, amennyiben az inflációs környezet támogató marad.
A forint erősödése lassulhat, szerinte a forint euró árfolyama 350-355 forintos sávban stabilizálódhat, amit a költségvetési konszolidáció is támogat, amennyiben nem lesznek külső sokkok.

Elmondta: a költségvetési konszolidáció meghatározó téma marad, mert a régió kormányai változatlanul azzal a nehéz feladattal néznek szembe, hogy úgy csökkentsék a hiányt, miközben támogatják a gazdasági növekedést.

Az energiatámogatásokra és a védelemre fordított magas kiadások várhatóan 2026-ban is magas szinten tartják a költségvetési deficitet, mielőtt 2027-ben megkezdődne a fokozatos stabilizáció.

A politikai ciklusok Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában késleltethetik a költségvetési konszolidációt. Magyarországon a költségvetési konszolidáció már 2026 második felében megkezdődik, a pénzügyi tárca ígérete szerint augusztus végén lesz idei hiánycél, és októberben pedig elkészítik a középtávú költségvetési tervet - mondta Gárgyán Eszter.