Jól szemlélteti a cink szerepének fontosságát az a tény, hogy minden tizedik emberi fehérje esetében elengedhetetlen azok megfelelő működéséhez. Több száz olyan enzimet ismerünk, amely ettől a nyomelemtől függ, és a cink a többi között olyan alapvető testi funkciókban vesz részt, mint az oxigén- és széndioxid-szállítás, a fehérjeszintézis, DNS-szintézis vagy éppen a sejtmembrán stabilitásának biztosítása. Szerepet játszik a növekedésben, sejtosztódásban és vérképzésben egyaránt, akárcsak az idegsejt-növekedésben, valamint az ízérzékelés és látás folyamatában.

Hogyan ismerhetjük fel a cinkhiányt?
Egy felnőtt szervezet hozzávetőleg 2-3 ezer milligramm cinket tartalmaz. Az ajánlott napi beviteli érték felnőttek számára 8 és 15 milligramm közötti, ez pedig fehérjében gazdag étrend mellett általában könnyen fedezhető is. A növényi alapú táplálkozás ezzel szemben nem mindig képes biztosítani szervezetünk cinkszükségletét, mivel a növényi élelmiszerek cinktartalma sok esetben nem elégséges, egyszersmind olyan környezetet is teremtenek, amely nehezíti a cink felszívódását a bélben. Egyes becslések szerint ma a világ lakosságának mintegy negyede küzd valamilyen mértékű cinkhiánnyal. Az elégtelen bevitel mellett a stressz, egyes bőrbetegségek, krónikus sebek, veseproblémák és traumák egyaránt fokozhatják a hiány kialakulásának kockázatát.

A nyomelem szerteágazó szerepe nyomán a hiányállapot tünetei is meglehetősen sokszínűek lehetnek. Jelentkezhetnek mozgáskoordinációs nehézségek (ataxia), depresszió, ízérzékelési zavarok, anorexia, hasmenés, bőrpanaszok, kopaszodás, csökkenhet a tesztoszteronszint (hipogonadizmus), fekélyek keletkezhetnek a szájnyálkahártyán, továbbá lassulhat a sebek gyógyulása is. A súlyos cinkhiány fejlődési zavarokat, így általános alulfejlettséget, növekedési és mentális fejlődési zavarokat okozhat. Kihatással van az immunrendszer működésére, ezáltal cinkhiány esetén gyengül mind a veleszületett, mind a szerzett immunitás. A cinkhiányt mindezeken felül összefüggésbe hozták szív- és érrendszeri betegségekkel, vérszegénységgel és korai idegrendszeri fejlődési zavarokkal egyaránt.

Hogyan lehet azonosítani a cinkhiányt?
A hiányállapot kimutatására a vérszérumból végzett laboratóriumi vizsgálat a legelterjedtebb módszer. A normál cinkkoncentráció a vérben 10-18 mmol/liter közötti, míg 9-es vagy az alatti érték esetén cinkhiányról beszélhetünk. A cink koncentrációja ugyanakkor az étkezésektől függően is változik: étkezés után értéke jellemzően csökken. A reggeli éhgyomri cinkkoncentráció kapcsán egyes szakértők a 10,7, míg mások a 11,5 mmol/litert tartják vízválasztónak.

Érdemes megemlíteni, hogy a cinket túl is lehet adagolni. Már napi 300 mg cink bevitele okozhat mellékhatásokat, hatására akár rövid távon is jelentkezhetnek fizikai tünetek, például vérszegénység, hasi panaszok, görcsök. A túlzott cinkbevitel gátolhatja egy másik nyomelem, a réz felszívódását, így másodlagos rézhiányt idézhet elő. Extrém esetben a túladagolás végzetes is lehet, ennek küszöbértéke azonban nagyon magas (testsúlykilogrammonként 3 gramm).

Cink és COVID-19
Ahogy említettük, a megfelelő cinkellátottság a többi között nélkülözhetetlen az immunrendszer folyamatainak zavartalan működéséhez. Cinkhiány esetén ráadásul nemcsak a fertőzésekkel szembeni védekezési képességünk szenved kárt, hanem fokozódik az allergiás és asztmatikus tünetek kockázata is. Ami pedig kifejezetten a mostani koronavírus-pandémiát illeti, laboratóriumi vizsgálatok szerint a cink antivirális hatást fejthet ki a SARS-CoV-2-vírussal szemben, valamint egyéb folyamatokon keresztül csökkenti a COVID-19-ben tapasztalt citokinvihar és gyulladás súlyosságát. Ugyancsak hasznos a nyomelem kellő bevitele egy, a koronavírus-fertőzéssel gyakran társuló bakteriális fertőzés (pneumococcus) kivédésében. Összességében tehát a megfelelő cinkellátottság biztosítása rendkívül fontos lehet a világjárvány közepette a fertőzéssel szembeni védekezés támogatásában, valamint a gyulladás csökkentésében és a tüdőszövet károsodásának megelőzésében COVID-19 esetén. Annál is inkább, mivel a COVID-19 és a cinkhiány kockázati tényezői között jelentős az átfedés: elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés.

eletmodvaltok.com