Postai úton március 7-ig kellett eljuttatni mintegy 1200 településnek a kompenzációs kérelmét arra az idei 12,5 milliárd forintra, amit fejlesztési támogatásként adnak az adósságátvállalásból kimaradt önkormányzatoknak - írja a Világgazdaság.

Nem lesz olyan település, amely ne jelentkezne az adósságkonszolidációból kimaradt önkormányzatoknak nyújtott fejlesztési támogatásra – nyilatkozta a lapnak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Az 1344 milliárd forintra rúgó adósságátvállalásból nem résztvevő települések március 6-ig, jelentkezhettek elektronikusan a kompenzációra. A kérelmeket a mai napig lehetett beküldeni postai úton a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságaira. A belügyminiszter március 24-ig dönt a támogatásokról.

A kompenzáció keretében nyújtott fejlesztési támogatás idei mértéke 12,5 milliárd forint (eredetileg még 10 milliárdot terveztek), négy év alatt pedig összesen 50 milliárd forint lesz. A mintegy 3200 önkormányzatból 1176 település jogosult a kompenzációra, ami így 1,1 millió lakost érint. Egy részük azért nem adósodott el, mert jól gazdálkodott, a kisebb települések azonban méretük miatt még hitelt sem tudtak felvenni.

„A kompenzációként adott támogatás elve rendben van, a kormányzat azt vette figyelembe, hogy a bizonyos lélekszámú településeknél általában mekkora hitelállományt váltott ki az állam” – mondta Schmidt Jenő. Visszaosztották az összegeket, így hét kategóriát állítottak fel, hogy mekkora lélekszámú település, mennyi támogatást kaphat. Például a 100 és 300 fő közötti települések idén 2,95 millió forintot kaphatnak, a 501 és 1000 fő közöttiek 10 milliót, míg az 1001 és 200 lélekszám közöttiek 20 milliót.

A kompenzációt első körben a 2000 lakosúnál kisebb települések kapják meg, ami 1018 önkormányzattal mintegy 600 ezer embert érint. Ezután kezdik meg az ennél nagyobb önkormányzatoknál is a kifizetéseket, és amelyeknek idén nem jut a forrásból, azok jövőre kapják meg a nekik járó összeget. A TÖOSZ is azt kérte a kormányzattól, hogy a forrásokat ne négy évre osszák el, mert akkor a kistelepülések több részletben kapnának kis összegeket. Például, ha egy 301 és 500 fő közötti település a neki járó 6,5 millió forintot több részletben kapja meg, akkor abból kevésbé tud jelentős fejlesztést végezni, mintha egy tételben kapná meg. Feltehetően az idén a 2000 fő felettieknek nem jut majd ebből a támogatásból, de a következő években jobban fel tudnak majd használni 20, 40, vagy akár 114 millió forintot.

A támogatást többek között a települések belterületén lévő út, híd vagy járda, valamint vízrendezési és csapadékelvezetési rendszerek építésére, felújítására, településrendezési terv készítésére, egyes önkormányzati épületek fejlesztésére, energetikai korszerűsítésére kérhetik. Olyan fejlesztésre is igényelhetnek forrást, amely az óvodai nevelést, kulturális tevékenységet, szociális vagy egészségügyi feladatellátást szolgálja. A támogatások összevonhatóak, s nem kell azonnal elszámolni.

A TÖOSZ elnöke szerint a kiírás alapján a forrásokat könnyen felhasználhatják majd az önkormányzatok. „Egy dolgot hiányolok, hogy a település üzemeltetéshez szükséges eszközök vásárlásának lehetősége nincs benne” – mondta Schmidt. Példaként említette, hogy a közmunka program kapcsán akár fűnyírókat is be lehetett volna így szerezni.