Jelentősen előrelépett az egyetemek és a szakképzés teljesítménye az elmúlt években a megújult struktúrának köszönhetően, "a szakképzésben már Európa-bajnokok vagyunk, de 2030-ra legyünk világbajnokok, tízből hat magyar pedig minden évben vegyen részt valamilyen felnőttképzési programban" - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára csütörtökön a Hogyan mérjük a tudományos teljesítményt? című tudománymetriai konferencián a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatalban.

Az államtitkár felvázolta, hogy az elképzelések szerint 2030-ban Magyarország a világ huszonöt, illetve Európa tíz legjobb innovátorországa között lesz, egy hazai egyetem szerepel a világ top 100-as listáján, három pedig Európa legjobbjai között.

Kifejtette, olyan teljesítményfinanszírozást akarnak megvalósítani a hazai felsőoktatás, innováció és szakképzés rendszerén keresztül, amely elősegíti a kutatások együttműködését a társadalommal és a gazdasággal. Hankó Balázs gsúlyozta: tavaly a finanszírozás 30 százaléka, idén 40, jövőre pedig 50 százaléka tudománymetriai szempontok által meghatározott teljesítménycélokhoz kötődik.

"Olyan indikátorokat tettünk egyetemeink elé az oktatási, kutatási, innovációs, vállalati források bevonzására, amelyek gondolkodást, jövőt, oktatási, kutatási kiválóságot formálnak" - szögezte le.

Szólt arról, hogy az innováció megújítását célzó Neumann János Program három kulcsszó köré szerveződik. "Az első szegmens az asszociáció: társadalom, gazdaság, egyetemek, kutatóhálózat összekapcsolása. A második a hatás: a kutatás váltson ki gazdasági, társadalmi, intellektuális hatást. A harmadik elem pedig a mérés".

A jelen komoly sikerei közé sorolta Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus Nobel-díját, az európai feltörekvő innovátorok kategóriában elért sikert, a globális innovációs raglistán a 33. helyre előrelépést, a gyártási csúcstechnológiában elért 5. helyezést. "Immár tizenkét egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában a két meghatározó ranglistát tekintve, 2018 óta 80 százalékkal nőtt a nemzetközi tudományos közleményeink száma, és megnégyszereztük a szabadalmakat".

Hankó Balázs szerint egyetemeink elmúlt időszakban elért eredményeit nagyban segítik a tudományos indikátorok, ezek kihatnak az európai és globális innovációs rangsorra.

"Hogy miként tudjuk alkalmazni ezeket az indikátorokat, annak első próbája az a 35 milliárd forintos innovációs pályázat, amelyre 228 jelentkezés érkezett, közülük minden második egyetemek és gazdaság összekapcsolásával keletkezett" - szögezte le Hankó Balázs.

Hozzátette: a Magyar Kutatási Hálózattal azon gondolkodnak, hogy a megújult kutatási hálózat miként tudja kutatási teljesítményét tovább fokozni egy újfajta indikátorrendszerben.

A konferencia során a résztvevők áttekintik a kutatói teljesítmény hatékony mérésének nemzetközi gyakorlatát is. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakmai támogatásával megvalósult rendezvényen a felszólalók között van Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár, Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke, valamint Lengyel László, az NKFI Hivatal elnökhelyettese is.