Miután az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) az eddigi legszigorúbb szankciókat vetette ki a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra, a Kim Dzsongun-rezsim továbbra is ragaszkodik atomfegyvereihez, mivel szerintük ezzel el tudnak rettenteni egy amerikai inváziót. A Bloomberg összeszedte, milyen katonai opciói vannak az amerikai elnöknek és ezeknek milyen hatása lehet.

1. Megelőző csapás

Egy megelőző csapás nem lenne elég hatékony. Észak-Korea rakétái és nukleáris létesítményei a hegyekben vannak elrejtve, hacsak nem sikerül mindet eltalálni egyszerre, a dzsucseista ország kilőheti rakétáit a 10 milliós Szöulra, a 38 milliós Tokióra vagy éppen bármely ázsiai amerikai katonai bázisra.

Még ha sikerül is kiiktatni a Koreai NDK ballisztikus arzenálját, hagyományos tüzérségi fegyverekkel akkor is el tudják találni Szöult.

2. Csak a katonai létesítmények célzása

Jeffrey Lewis, a kelet-ázsiai atomsorompó-program vezetője szerint nem jöhet szóba egy "limitált", csak a katonai, illetve a kulcsfontosságú politikai célpontokat célzó támadás az Egyesült Államok részéről, mivel Észak-Korea nagy valószínűséggel civileket is célzó atomcsapással válaszolna. Az egyetlen (minimális) esélye ennek elkerülésére az lenne, ha Amerika jelezné Kínának és Phenjannak is, hogy limitált támadást indít katonai célpontok ellen, ezzel viszont a támadás felkészülten érné ellenfeleit.

3. A vezető likvidálása

Semmilyen garancia nincs arra, hogy ha egyszer Kim Dzsongunt sikerül likvidálni, az őt követő vezető bármilyen változást is hozna az elszigetelt ország politikájában. Magától Kim Dzsonguntól is ezt remélték, hiszen svájci iskolában tanult, ahol találkozott a nyugati értékekkel és gondolkodásmóddal, de ő is a keményvonalas dzsucseizmust követte vezetetése alatt. Ráadásul, nemcsak egy embert kellene elmozdítania az amerikaiaknak, hanem a vezető teljes belső körét, ami pedig egy elég hosszú lista lenne.

Esélyes egyébként, hogy Kína, félvén az országot elárasztó menekülthullámtól, a rezsim fennmaradását támogatná.

4. Totális háború

Az Egyesült Államok csak akkor tudja megsemmisíteni Észak-Korea nukleáris fegyvereit, rakétáit és tüzérségét, ha nyílt háborúba bocsátkozik az országgal. Ha viszont az Egyesült Államok elkezdi összevonni a csapatait a régióban - japán és dél-koreai szövetségeseikkel karöltve - Észak-Korea bármikor megelőző atomcsapást mérhet rájuk. Ráadásul egy nyílt háború Kínát és Oroszországot is beszippanthatja.

Egyes elemzők "őrültségnek" nevezik ezt az eshetőséget.

5. Vannak más lehetőségek?

Számos elemző véli úgy, hogy mindent meg kell tenni a háború elkerülésének érdekében. Vissza kell ülni a tárgyalóasztalhoz és addig egyezkedni Kim Dzsongunékkal, amíg fel nem adják az atomprogramjukat, hiába mondják most azt, hogy erre nem hajlandóak.

Ahhoz, hogy Észak-Koreát visszacsábítsák a tárgyalóasztalhoz egyébként érdemes lenne szankciók helyett pozitív ösztönzőket is használni - véli sok elemző. Ilyen lehet például a régióban összpontosuló NATO-csapatok részleges visszavonása, a közös gyakorlatok gyakoriságának csökkentése.

Hogy nézne ki egy háború?

Ha mégis háborúra kerülne sor, valószínűleg Észak-Korea azonnal lebombázná Szöult hagyományos tüzérségi fegyvereivel. Ezután következnének a ballisztikus rakéták, amelyeket a NATO védelmi rendszerei valószínűleg megpróbálnának leszedni, arra viszont nincsen garancia, hogy Észak-Korea rakétái közül egy sem ér célt.

Szöul ráadásul egyáltalán nem számít "feláldozhatónak," hiszen Dél-Korea adja a világgazdaság 1,9%-át és olyan nemzetközi óriásvállalatoknak ad otthont, mint a Samsung vagy a Hyundai. Ha a Koreai Köztársaság gazdaságát megtépázza a háború, a világgazdaság is megérzi majd ezt, minderre pedig akkor is hatalmas esély van, ha Észak-Korea egyáltalán nem vet be atomfegyvereket. Egy háborút nagy valószínűséggel újabb humanitárius katasztrófa is követne, Dél-Korea gazdaságát pedig egy évtized lenne újra felépíteni.