A gasztroenterológia a gyomor és a bélrendszer betegségeivel foglalkozik, de ide tartozik az ételallergia, az ételintolerancia vizsgálata is. A tudomány jelenleg nem képes az allergia gyógyítására, ám kis odafigyeléssel már csecsemőkorban elkerülhető a betegség kialakulása, az anyatejes táplálás pedig csökkenti a kockázatokat. A részletekbe Májer Éva gyermek-gasztroenterológus avatta be a Rádió Orient hallgatóit.

A gasztroenterológiai megbetegedések sok esetben maradnak rejtve, vagy derülnek ki hosszú idő után, ezért szülőként érdemes odafigyelni a jellemző tünetekre. “A leggyakrabban hasi panaszokkal fordulnak hozzám a szülők, de ezenkívül a különböző bőrtüneteket okozó betegségek, illetve étvágytalanság, súlygyarapodásbani elmaradás is előfordul. Néha pedig fejfájás, illetve egyéb betegségek kapcsán is felmerül gasztroenterológia betegség lehetősége” – ismerteti a főbb tüneteket a szakorvos. Jellemző még a széklet ritmusának és minőségének a megváltozása is. A leggyakoribb ilyen típusú betegségek: a reflux betegség, különböző allergiák, gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység, cukorbontási zavarok.

Jellemző betegség már gyerekkorban a reflux. “A reflux betegség azt jelenti, hogy a gyomor nyelőcső közötti záróizom funkciója nem száz százalékos, tehát a gyomorsav visszaáramlik a nyelőcsőbe. A tünetek ennek megfelelően felhasi fájdalom, a gyomor égő érzése” – mondja a szakértő. Könnyen károsodhat a légcső, a szájüreg, a fogak is, valamint előidézhet felsőlégúti megbetegedést is.

Egyre gyakoribb kisgyerekeknél az autoimmun Chrom-betegség, amely lényegében a bél gyulladásos betegsége. Komoly különbség van lisztérzékenység és lisztallergia között. “A cöliákia, avagy lisztérzékenység bármely korban kialakuló autoimmun alapú betegség, amelynek következtében bélboholy károsodás alakul ki, amely felszívódási zavarhoz vezet. Ennek jelenléte magyar lakosság körében 1 százalékos, tehát gyakorinak számít. Ilyen esetben nem szabad glután tartalmú ételeket fogyasztani.” Ezzel szemben a lisztallergia olyan tipikus reakciókat produkál, mint a csalánkiütés vagy a bőrduzzanat.

Állandó és jogos kérdése az érintetteknek, hogy a genetikai hajlam vagy a környezeti tényező az erősebb. “A genetika nagyon fontos mindegyik betegség, tehát az allergia kapcsán is. Az édesanya és édesapa allergiás érintettsége estén 70 százalékkal megnő az esélye a gyermek allergiás betegségének” – mondja Májer Éva, ami mellett viszont ugyanúgy rontja az esélyeket a helytelen táplálkozás, vagy egyéb káros környezeti tényezők . Ebben komoly szerepe van annak, hogy az első hónapokban mit kap a csecsemő. “Nagyon fontos az anyatejes táplálás; az anyatejnek vannak olyan faktorai, amelyek segítik az immuntolerancia kialakulását a különböző tápanyagok iránt, tehát csökkentik az allergiás betegségek kialakulásának a valószínűségét” – mondja a doktornő.

4-6 hónapos korban ezért is fontos az anyatej, valamint ha már ekkor elkezdjük bevezetni a glutént, jelentősen csökkenti a cöliákia valószínűségét. Fontos azonban tudni, hogy az allergia az állandó, a tárgya változhat. A tudomány mai állása szerint a mogyoró allergia is megszüntethető nagyon lassú, fokozatos adagolással, miközben a szervezet hozzászokhat az allergénekhez.

Élesen különbözik az allergiától az ételintolerancia. “Az ételintoleranciában IgG ellenanyagok alakulnak ki, kevésbé az immunrendszer, inkább a gyomor- és bélrendszer a felelős ilyenkor a tünetekért” – magyarázza a szakorvos. Ennek oka elsősorban az egyoldalú táplálkozásban keresendő: “Ha valaki nagyon egyoldalúan táplálkozik, akkor sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki ételintolerancia, mint azoknál, akik egy normál, kiegyensúlyozott táplálkozást követnek.” Ez a betegség bármely korban előfordulhat, ezért érdemes odafigyelni, hogy mi kerül az asztalra.