A Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem vezette kutatást a Genome Medicine szakfolyóirat közölte.

Minden egyes héttel, amellyel a várandósság tovább tartott, több ezer gén DNS-metilációjának - biokémiai folyamat, a DNS kémiai módosulása - változását állapították meg a köldökzsinórvérben - írta a medicalxpress.com.

A világon a gyerekek 5-10 százaléka koraszülött, vagyis a várandósság 37. hete előtt érkezik. Többségük normálisan fejlődik és növekszik, azonban a koraszülöttség, valamint a légzőszervi és tüdőbetegségek, a látásproblémák és idegrendszeri zavarok között összefüggést találtak.

Különösen igaz ez a nagyon korán világra jött babákra. Az élet magzati szakaszában a DNS kémiai módosulása - vagyis az úgynevezett epigenetikai folyamatok, amelyek nem járnak együtt a DNS szekvenciájának változásával - a fejlődés és a növekedés irányítása miatt fontosak. Egyik ilyen epigenetikai tényező a metiláció, amely befolyásolja a gén kifejeződését és azt, hogy egy adott fehérjéből mennyi képződik.

"Eredményeink azt jelzik, hogy ezek a DNS-változások befolyásolhatják a magzat szerveinek fejlődését" - mondta Simon Kebede Merid, a tanulmány vezető szerzője, a svéd egyetem PhD-hallgatója.

A születéskor megfigyelt metilációk nagyobb része nem folytatódott a gyerekkor során, de 17 százalékuk állandó volt a serdülőkorig.

Az epigenetikát izgalmas új kutatási területnek tartják, a modern biológiában a gének, a környezet és az egészség kapcsolatát vizsgálja, amely nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával.