Nem csillapodnak az indulatok, s a Rádió Orient stúdiójában is kemény vitákat váltott ki a Római-parti mobil gát megépítésének jóváhagyott terve. A gátat ellenző civilek (Rómaifürdő Telepegyesület, Duna Charta) fapusztulástól, a partszakasz arculatvesztésétől félnek, támogatói (Római-partért Egyesület) szerint élhetetlen a rendszeresen elöntött terület, az MTA szakértője pedig kifogásolja, hogy a beruházásról előzetes hatástanulmány sem készült. Bizonytalan az építkezés költsége is - állítólag közel 5 milliárdba kerülhet a gát.

Fák nélkül nincs Római-part sem

A Rádió Orient vendégei a terület rehabilitálásában, egy szebb környezet kialakításában még egyetértenek - a jelenegi állapotokat ugyanis tarthatatlannak látják - megoldási javaslataikban azonban már élesen eltérőek k. A Rádió Orient műsorában Csemez Attila professzor, az MTA Tájépítészeti Albizottságának elnöke kifejtette, a döntéshozók felelőtlenül és komolytalanul, megfelelő környezeti hatásvizsgálat hiányában döntöttek a kérdésben - az új tervet össze sem vetve a korábbi elképzelésekkel. „Ilyent egyszerűen nem illik tenni', fogalmazott a szakértő. Csemez arra is figyelmeztetett, hogy az új, technokrata szemléletű tervezet több mint ezer fa kivágását hagyná jóvá a területen, pedig 'a fák nélkül a Római-part is elképzelhetetlen ”. A 21. század már nem a tömeges fairtások kora - mutatott rá a a professzor.

Csemez Attila kifogásolja a bemutatott újjáépítési tervek látványjellegét - szerinte a Fővárosi Közgyűlés is csupán ez alapján dönthetett, pedig a látványterveknek nincs köze a műszaki kivitelezési és engedélyezési realitásokhoz. 'A terv csak a mobil gát építésére koncentrál, mely más téren nem hoz változást a térségben; az árvízkérdés mellett a szennyvíztisztítás és a sétány rendezettsége is fontos feladat. Konkrét problémával állunk szembe, amely megoldása interdiszciplináris megközelítést igényelne” – emelte ki Csemez, hangsúlyozva, hogy ő is rendezett partszakaszt szeretne, egy többoldalú, környezetvédelmileg vállalható tervet. „Ezek a feltételek azonban nem szerepelnek a jelenlegi projektben. Anarchia van a Római parton” – jelentette ki.

'Szörnyszülött a Római-parton'

A probléma összetettségével Ébert Ágoston építész, a Rómaifürdő Telepegyesület elnöke is egyetértett, szerinte, az árvízvédelem mindössze a kérdés egyik, bár lényeges eleme. Utóbbival kapcsolatban Ébert a fővédvonal hiányát említette, mint a legégetőbb kérdést.. „Nincs szabályos, törvényben előírt fővédvonal, a terület züllése 22 éve folyamatosan zajlik. A problémát a megfelelő jogszabályok, a kerületi szabályozási terv elkészítése oldhatná meg, de a jelenlegi elképzelés egy szörnyszülött, amit tilos lenne életre kelteni, költségvonzata és kialakítása is elfogadhatatlan' -fogalmazott a Telepegyesület vezetője.

Ébert szintén megjegyezte, az ésszerű védelem ellen senki sem tiltakozna, azonban a mobil gát nem ilyen, hiszen több kárt okozna, mint amennyi hasznot hoz - léte miatt pusztulnia kell az ártéri erdőnek, és idővel fokozatosan feltöltené hordalékkal Duna medrét.

Duzzad az ár?

A gát előre nem látható kockázatokat rejt, amiről nem tájékoztatják a közvéleményt - állította a műsorban Hegedűs Tibor. A Duna Charta tagja szerint a mobil gát folyómederbe helyezése rendkívül rizikós, hiszen ilyen védművet eddig csak kisebb folyóknál, szűkebb folyótorkolatoknál alkalmaztak - és a szakemberek sem tudják pontosan modellezni, hogy a mobil gát mekkora vízmennyiséget duzzasztana fel, illetve engedne át. Hegedűs ugyanakkor biztos benne, hogy a Római-partot olyan módszerekkel is megvédhető lenne, amelyek során nem kell szivattyúkat telepíteni és 7-8 méteres résfalat helyezni a vízáteresztő kavicsrétegbe. A Duna Charta képviselője a Tarlós István által említett 3,5 milliárd forintos kivitelezési árat sem tartja reálisnak; mint mesélte, utána számoltak a költségeknek, és az üzembe helyezéssel együtt legalább 4,8 milliárdos kerettel számolnak.

Ennél jóval kisebb, mintegy 3 milliárdos befektetést valószínűsít Egri Gábor, a Római partért Egyesület elnöke. A nagyvállalkozóként ismert Egri elmondása szerint maga is ajánlatot kért egy hasonló paraméterű mobil gát építéséről - igaz, nem a német kivitelezőtől, hanem egy cseh cégtől - és válaszuk alapján a szerkezet olcsóbb lehet a Hegedűs Tibor, de még a Tarlós István által említettnél is.

'Nem akarunk fekáliában járni'

Egri Gábor leszögezte, a tervezet - és támogatói – nem nem famentes betontemetőt szeretnének partszakasz helyén, egyszerűen a jelenlegi óriási környezetromboló hatást állítanák meg a mobil gáttal. „A terület csatornázása nem megoldott, árvíz esetén a szennyvízösszefolyók, csatornák és emésztők tartalma a területen terül szét. A fertőtlenítéskor használt vegyi anyagok jelentősen károsítják a partszakasz és a Duna élővilágát” – hangsúlyozta Egri.

A lokális problémákat sorolva a rádió vendége megjegyezte, árvíz idején nincs áramszolgáltatás a területen, a víz levonulása után pedig fekália és kólibaktérium borítja el a partszakaszt. „Lehet kivágott fákról beszélgetni, azonban a tudatos Római parti lakos nem akar a fekáliában turkálni, járni' -jelentette ki Egri Gábor, hozzátéve, é ők is élhető, a társadalmat összefogó, a közösségi tereket felállító és a közösségeket összehozó Római partot akarnak, ami megfelel a 21. század környezetvédelmi elvárásainak.

Búzás Győző, a Római partért Egyesület elnöke arra mutatott rá, hogy a jelenlegi, bevédetlen területet felelősséggel nem lehet csatornázni, fejleszteni – ez csak a védmű parti kiépítésével valósulna meg. A fakivágásokkal kapcsolatban Búzás azzal érvelt, hogy akkor is több kilométeres tarvágásra lenne szükség, ha mobil gát helyett a a Király-Nánási út vonalán kialakított nyári gátat erősítenék, magasítanák meg - ráadásul, ehhez számos ingatlant kellene felszámolni, a helyiek kártalanítása pedig tetemes összegbe kerülhet.