A növekedés hajtóereje elsősorban a mezőgazdaság, másodsorban az ipari export volt. A gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal nőtt.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó – csökkenése 2010 első negyedévében megállt. Az azóta gyorsuló ütemű növekedés 2011. II. negyedévtől enyhülő ütembe fordult. A növekedés súlypontja az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át.

Az Európai Unió (bruttó hazai terméke 2011 III. negyedévében 1,3 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva.A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok III. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált. A mezőgazdaság 1,3 százalékkal járult hozzá a növekedéshez.

Az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal nőtt, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,6 százalékos bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye. Átlag feletti volumenbővülést regisztráltak a járműgyártásban, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában. Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az első félévi csökkenés után növekedést mutatott, ami egyrészt az előző évinél nagyobb volumenű mezőgazdasági terméssel, másrészt a népegészségügyi termékdíj bevezetését megelőző készletre termeléssel áll összefüggésben. Ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása csökkent, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésének következményeként. Az ipar egészében 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott. A további szűkülést a nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése okozta. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9 százalékkal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 1,9 százalékos csökkenés következett be főként a vendéglátás és a nagykereskedelem volumenének visszaesése miatt. A szállítás, raktározás területén 0,5 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott elsősorban a közúti áruszállítás növekedése következtében. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítményének csökkenésében fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelaktivitása nem mutatott lényeges javulást, miközben az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke lényegében stagnált.A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP III. negyedévi növekedéséhez.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2011 harmadik negyedévében stagnált. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékos emelkedést mutatott. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9 százalékkal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal esett.

OrientPress Hírügynökség